Aztán a marhalapocka.
Hétvégén haza kellene utazni tömegközlekedéssel, ehhez kellett szájkosarakat nézni. Az eredmény lesújtó volt, és azt hiszem el is ment a kedvünk tőle, nyilván Mandulának sem tetszett túlságosan az ötlet. Kompromisszumos megoldásként megpróbálkoztunk a szájszíjjal, de ugye az meg inkább sétára/pórázra szoktatáshoz jó, s bár még Mandula is majdnem elviselte, az eladó gyorsan lelombozott minket, hogy elég csak egy kötözködő kaller. (És a kallerek ugye.) Meg néztünk szállító ketrecet, a kocsiba majd úgyis kelleni fog, de hát heroin áron mérik. Úgyhogy hazajöttünk egy marhafüllel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése